A „borsodi lyuk”, avagy ereszkedés a pokol felé

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye eldugott sarkában álló Esztramos-hegy gyomra egészen különleges, gigantikus kürtőt rejt – most belenézhetünk.

Látványos és mélyreható videót szentelt és érdekes megyékbeli témának a legnagyobb független online hírportál. A Telex a hétvégén megjelent riportjának címe igazán figyelemfelkeltő: A borsodi fekete lyuk: mintha a pokol felé ereszkednénk. A mozgóképes anyag az újság Szépkilátás című kirándulós sorozatában látott napvilágot.

Mindjárt mutatjuk itt is közvetlenül a néznivalót, de előbb jöjjön a lap szöveges felvezetője a hét és fél perces filmhez.

„A Borsod-Abaúj-Zemplén megye eldugott sarkában álló Esztramos-hegy gyomra egészen különleges, gigantikus kürtőt rejt – írja nyitányként Siteri Nóra és Tenczer Gábor. – A 120 méter mély ledobóakna az egykori kőbánya tartozéka. Egy teljesen egyedi barlangimentő-gyakorlat során leereszkedtünk, hogy megnézzük, van-e átjárás az alján a hegyet átszövő bányajárat- és barlangrendszerbe. A tárókból nyílik az ország egyik legszebb barlangja is, az alján két barlangi tóval, ami szintén nem maradhatott ki. Mint ahogy a hegy sziklás csúcsán végighaladó via ferrata útvonal sem.”

A rövid szöveges anyag végén a fontos figyelmeztetés sem marad ez:

Figyelem, a ledobóakna nem véletlenül van zárva, megközelítése speciális felszerelés nélkül extrém veszélyes!

Az Esztramos az Aggteleki-karszthoz sorolt, de földrajzi értelemben a Szalonnai-karszthoz tartozó, Bódvarákó és Tornaszentandrás között, a Bódva völgyéből szigetszerűen kiemelkedő, eredetileg 380, a bányászat következtében ma 320 méter magasságú hegy. Anyaga mészkő, amelyben vasérces telérek találhatók, így a vasérc miatt már az 1830-as évektől az 1950-es évekig, a jó minőségű, kohászati felhasználásra ideális mészkő miatt az 1940-es évektől, egészen 1996-ig bányászták. 1983-ban a hegy egyes területeit az Aggteleki Tájvédelmi Körzethez csatolták, 2001 óta a hegy teljes területe az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik. Az itt található barlangok az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjaival együtt 1995 óta a Világörökség részét képezik – írja a helyszín rejtelmeiről a Wikipedia.

Nevezetességei a főként a bányászati tevékenység következtében felfedezett barlangjai, köztük a hazánk egyik leggazdagabb formakincsével rendelkező Rákóczi 1. sz. barlang, vagy pont a bányászat miatt csaknem teljesen elpusztult Esztramosi Földvári Aladár-barlang. A hegy számos ürege és barlangja a bányaművelés során teljesen megsemmisült. Élővilága értékes, rétjein többek között kockás liliom és mocsári kosbor található, de itt fordul elő legnagyobb mennyiségben a fürtös kőtörőfű is.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek